Szavak vs. tettek

SZERETNÉK LEFOGYNI! Ugye milyen könnyű kimondani? Bárki képes rá...Sokaknál ez a vágy, elhatározás megreked a szavak szintjén. Vajon miért van ez? Lustaságból? A motiváció hiánya az, ami a lelkes elhatározást végül megöli? Vagy nem hiszi el az illető, hogy valóban képes rá, így már az elején feladja? Sokat szoktam gondolkodni ezen, és mindig arra jutok hogy nem fontos eléggé. Mert ha igazán fontos lenne, akkor nem létezne kifogás! Minden akadály elhárulna. Ezért persze tenni kell! Nem elég mondogatni, hogy le szeretnék fogyni. Képzeld el, ha ez így működne. Egy csapásra megoldódna mindenki problémája.
 

A szavak és tettek diszharmóniája az élet egyéb területén is sok-sok bonyodalmat tud okozni. Sokszor vagy nem akarjuk érezni, látni a szinkronitás hiányát, de az is előfordul, hogy látjuk, mégis a szavai alapján viszonyulunk a másikhoz. Ez egy óriási hiba, legyen szó párkapcsolatról, barátságról, vagy bármilyen emberi viszonyról. Rengeteg csalódástól kímélné meg magát az ember, ha leginkább a cselekedetekre fókuszálna.

Próbáljátok ki, hogy tudatosan kicsit háttérbe szorítjátok a szájakat elhagyott mással és magánhangzókat, és inkább a tettekre koncentráltok! Döbbenetes felismerésekben lehet részetek! ;-)