Van, hogy ez nem sikerül azonnal, de hidd el, muszáj megtenni ahhoz, hogy a mindennapjaid gördülékenyebbek, felszabadultabbak és harmonikusabbak legyenek!
Tedd meg önmagadért, és azért, hogy megmutasd, lehet másképp is!
A hétvégén összekötöttem a kellemeset a hasznossal. Kerékpárral elmentem szórólapozni, mert néha igenis vissza kell nyúlni az ősrégi marketing módszerekhez. :) Van az a réteg, akiket csak így lehet megszólítani. Nagyjából tudtam, mire számíthatok, ennek ellenére jókedvűen, tele energiával indultam neki az útnak. Viszonylag hamar el kellett volna, hogy menjen a kedvem, mert az első 10 csengetésből pont 10-en nem engedtek be a lépcsőházba. Teljes mértékben megértem ezt a bizalmatlanságot, mégis szörnyen bosszantott, hogy ennyire elutasítóak, negatívak az emberek. Úgy voltam vele, hogy muszáj tovább próbálkoznom, pedig higgyétek el, nagyon kilátástannak tűnt az egész. Aztán a sorozatos negatív reakciók után olyan élményben volt részem, ami felülírt mindent, és amiért megérte a hétvégémből pár órát erre áldoznom.
Az egyik ház lépcsőjén megláttam egy idős nénit lefelé ballagni lakáskulccsal a kezében. Már készítettem magamat lélekben, ha esetleg az lett volna a terve, hogy nekem esik, amiért hétvégén zavarom :) Ám ezután valami egészen döbbenetes fordulat következett. A néni kinyitotta az ajtót, és kellemes, szelíd hangon ennyit mondott: "Jöjjön drága aranyoskám, mit hozott nekünk!?"...
Elkezdtünk beszélgetni, és én nem akartam elhinni, amit láttam, hallottam. 92 évesen olyan volt a járása (a nézése, meg a csípőjének a ringása :-D ), olyan friss volt szellemileg, mintha most ment volna nyugdíjba. Elmesélte, hogy életében egyszer volt kórházban, gyógyszereket nem szed, a mai napig jön-megy, lát, hall, és mentálisan teljesen top-on van. Muszáj volt megkérdeznem tőle, mi a titka, hisz tudjátok, hogy az egyik fő életcélom annak keresése, hogyan tudjuk egészségünket, és fiatalságunkat minél hosszabb ideig megőrizni. Ő azonban csak annyit mondott, hogy genetika, az édesapjától örökölte.
Sok minden múlik a géneken, ezzel kár is lenne vitatkozni, nekem azonban meggyőződésem, hogy sokkal többet nyom a latban az élethez való hozzáállás, a mentalitás, és az életmód. Ha valakiből árad a kedvesség, az optimizmus, és emellett van egy biztonságos családi háttere, egy megbízható párja, akkor már többet tett az egészségéért, mint az, aki évente szűrővizsgálatokra jár.
Nagyon jó egészséget kívántam a néninek, amire ő csak ennyit felelt: "Magának is drága, és ha majd ennyi idős lesz, mint én, gondoljon rám!"
Valahogy ezután a találkozás után a szórólapozás is gördülékenyebben ment, igaz, aprócska cselhez kellett folyamodni a bejutást illetően, de ennyi belefért, és szerencsére segítségemre volt egy jó barátom is.