Irigy vagy, mert a barátnőd már férjhez ment, Neked meg még mindig nem kérték meg a kezedet?
Irigy vagy, mert a kolleganődön jól áll minden ruha, Te meg nem győzöd takargatni a testedet?
Irigy vagy, mert Te egy 10 éves Skodával jársz, melletted az úton meg sorra hagynak el a legújabb BMW-k?
Irigy vagy, mert utálod a munkádat, a főnöködet, más meg örömmel megy be dolgozni?
Irigy vagy, mert mást se látsz a Facebook-on, csak azt, hogy ki milyen messze volt nyaralni, Te pedig "csak" a Balatonig jutottál el?
Ezt a sort a végtelenségig lehetne folytatni.
Irigykedni a legkönnyebb ezen a világon.
Helyette értékelni azt, amink van, és elégedettséget érezni...Na ez az, ami sokszor nehezen megy. Vajon miért van ez? Ennyire gyarló az ember? Mindig többet, jobbat, szebbet akar?
Szerintem önmagában ezzel nincs is gond, hiszen ez visz minket előre: az, amikor van egy célunk, és addig nem állunk meg, míg el nem érjük.
Én mindig azt szoktam mondani, hogy ami irigységre adhat okot, abból próbálj meg erőt, inspirációt meríteni, és elképzelni, hogy egyszer Neked is megadatik, ha nagyon szeretnéd.
Légy maximimálisan elégedett azzal, amit idáig elértél, ám közben törekedj arra, hogy ne az irigység irányítson, hanem egy erős tettvágy. Ha így teszel, személyiséged is sokkal sugárzóbb, vonzóbb lesz.